mome

Fogyatékkal teljes emberként

Kedden este különleges gondolatébresztő beszélgetést szervezett a MOME Transfer lab csapata a Katona Kantinban Mozgástér címmel. A résztvevők a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának, jobban mondva inklúziójának lehetőségeiről beszélgettek.

A beszélgetés apropóját a MOME építész hallgatóinak tervezési feladata szolgáltatta, melynek keretében a szekszárdi Ízlelő családbarát étterem tereit gondolták újra a hallgatók. A beszélgetés előtt a tervezési feladatok prezentációját nézhettük meg, ezt követően pedig a fogyatékkal élők munkahelyi és a hétköznapi életben történő akadálymentesített érvényesülése volt a beszélgetés témája.

Hogy mi is az Ízlelő? Egy hely, ahol a fogyatékossággal élők lehetőséget kaphatnak bemutatni képességeik sokszínűségét, és a legtöbbjüket jellemző lenyűgöző akaraterőt. Egy hely, ahová betérve meggyőződhetünk arról, hogy megfelelő körülmények biztosítása esetén szinte mindenre képes lehet egy fogyatékossággal élő is. Egy hely, ahol nem az számít, hogy valaki mit nem tud, hanem arra figyelnek, hogy mi mindenre képes.

5

“Mélyről fakadó meggyőződésem, hogy hallásukban, látásukban, mozgásukban vagy értelmükben akadályozott embertársaink is ugyanolyan sokszínűek, mint a többség, és ugyanúgy vágynak a bennünk szunnyadó lehetőségek kibontakoztatására, mint mi.”- mondja Mészáros Andrea, az éttermet üzemeltető Kék Madár Alapítvány vezetője.

2007 tavaszán a Kék Madár Alapítvány megnyitotta az Ízlelő családbarát éttermet, ahol fogyatékossággal élők dolgoznak. Az étterembe betérő vendégek nagy elismeréssel fogyasztják a mesterszakácsok által összeállított és hallássérült szakácsok által készített változatos, egészséges és ízekben gazdag ételeket, a mozgásukban akadályozott felszolgálók pedig mindenki elismerését kiváltják előzékeny, udvarias kiszolgálásukkal.

Az Ízlelő egy példa arra, hogy máshogy is lehet. Hogy a hátrányos helyzet nem minden esetben hátrány és teljes értékű emberként érvényesülhet valaki ilyen helyzetben is, ha a környezet érzékeny odafigyeléssel van kialakítva és a közeg a körülményekhez természetesen igazodik. A természetesség kulcsfontosságú ebben a történetben. Az ide betértők az Ízlelőt ismerők elmondásai alapján teljesen természetesen kezelik az étterem támogató berendezkedését, az építészhallgatók többségének munkájában is ezt a támogató természetességet figyelhettük meg. Különösen fontos mondat volt az egyik hallgatói prezentációban elhangzó szempont, mely szerint a tér kialakításakor a leghangsúlyosabb törekvés az volt, hogy a hátrányos helyzetűek is kényelmesen és jól tudják használni azt, és mindez “észrevétlenül” történjen. Ez lenne a lényeg. És nem csak az Ízlelőben, hanem mindenhol.

3

Mészáros Andrea elmesélt egy nagyon megható és a kezdeményezés jelentőségét igazoló történetet: Az étterem egyik hölgymunkatársát Szekszárdon korábban kerekesszékes Marikaként ismerték. A kerekesszékes egyébként egyáltalán nem pejoratív jelzőként került Marika neve elé, de hát sok a Marika a környéken, ez volt a legegyszerűbb módja a megkülönböztetésnek. Az emberek bele sem gondolnak, milyen érzés lehet valakinek, hogy a mosolygós, házsártos, szőke, vagy tudomisén matematikus jelző helyett a “kereksszékessel” illetik. Az nem olyan, hogy mondjuk majd jobb kedvem lesz, doktorálok fizikusként vagy egyszer bal lábbal kelek fel és onnantól kezdve más lesz az “előnevem”. A kerekesszékes, az esetek nagy részében marad. És vele a lehetetlenségek sora is. Hogy általában nem tudok felszállni a villamosra, HÉV-en pedig segítség nélkül biztosan nincs esélyem, hogy a hivatalos ügyeimet sem tudom önállóan elintézni, hogy a legtöbb barátomhoz nem tudok átmenni vendégségbe, mert egyszerűen az épületek, a közintézmények, és a közlekedési eszközök akadálymentesítése sincs ma Magyarországon megoldva. És akkor még csak a történet elején járunk. De vissza a sztorihoz: Kerekesszékes Marika néhány hónapja az Ízlelő munkatársaként az étteremben dolgozik nap mint nap, a szekszárdiak sokat járnak ide, mert finom az étel és családias a hangulat. És mivel Marikával itt találkoznak a leggyakrabban, mostanában kerekesszékes helyett Ízlelős Marika néven emlegetik. Azért az nagyon más! Ebben rejlik az Ízlelő ereje. Fantasztikus!

 

Tiszta vizet a pohárba

Tiszta vizet a pohárba!  Jó Virginia és Kocsis Lujza kerámiatervezők, illetve Varga Gyöngyvér üvegtervező közös projektje, melynek keretében speciális vízszűrő berendezést hoztak létre, ami egy egyszerű szűrőként esővízből ivóvizet állít elő.

A projekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a  2013-as tavaszi félévében indult egy féléves tervezési feladat keretében, Kádasi Éva keramikus vezetésével. Az ezüstkolloid-oldattal bevont szűrőedény, mely használt vízből és esővízből készít természetes ivóvizet, egy egyre hangsúlyosabb globális problémára,  a Föld drasztikusan csökkenő ivóvízkészletének egyre fokozódó fenyegetésére kínál releváns választ.

2 5

A kerámia-anyagok vízszűrőként történő alkalmazása már az ókortól ismert; ezüstkolloiddal való kombinációja pedig a Potters for Peace elnevezésű civilszervezet innovációja az 1980-as évekből. Az egyszerű fazekasagyag égetés után porózus marad, felülete ezért magába szívja a vizet, amely keresztülhalad a szűrő likacsos szerkezetén. Útja során megszabadul a szennyeződésektől, egészségre káros mikroorganizmusoktól, fertőző baktériumoktól. A szűrő belső oldalára felvitt ezüstkolloid-oldat pedig fertőtleníti, ez által fogyasztásra alkalmassá teszi a szennyezett, a piszkos vagy akár, az esővizet is. (1)

1

Ezt a fejlesztést használta fel a Tiszta vizet a pohárba! csapata is, átültetve a hazai viszonyok támasztotta szociális igényekre. A tervezést alapos kutatás előzte meg, melyben a tervezők felmérték a magyarországi vízfogyasztási szokásokat, anyagkísérleteket végeztek, és körültekintő kutatást végeztek a már kapható, és a tervezett tárggyal kompatibilis kiegészítők piacán is abból a meggondolásból, hogy felesleges tervezés helyett inkább a meglévő, felhasználásra alkalmas kiegészítővel való tervezésre szülessen kiváló megoldás.

A tervezés eredményeként jött létre a Tiszta vizet a pohárba! speciális kerámiaszűrője, mely a kereskedelmi forgalomban kapható műanyag víztároló edénnyel és kis csappal kiegészülve mindössze 4000 Ft-ból előállítható. A vízszűrőberendezés több változatban (városi és kerti használatra alkalmas) is  elkészült, a különböző változatok megjelenését  a felhasználási környezet szempontjainak megfelelően alakították ki.

A tervezők jelenleg azon dolgoznak, hogy a Tiszta vizet a pohárba! egy jól működő, sokak számára elérhető termékké váljon, melyet társadalmunk minél szélesebb rétege hasznosíthat, hozzájárulva ezzel a környezeti értékek, a víz megóvásához és a használt víz újrahasznosításához egy költséghatékony, hosszú távon működőképes tárgycsoport segítségével.

_______________

(1) Novák Piroska: Design: forradalmi lehet egy új, magyar fejlesztés? 

facebook.com/pages/Tiszta-vizet-a-poh%C3%A1rba/607072519358416

www.pottersforpeace.org