DFA

Szociálisan érzékeny design – Design for All

A szociálisan érzékeny design a tárgytervezés társadalmi és szociális aspektusára utal, melynek célja az életminőség és az életkörülmények javítása. A szociális design tárgyai piaci sikerek helyett, vagy mellett az emberi szükségletek kielégítésére törekszenek. A szociális design területén tevékenykedő tervezők a designer alapkompetenciái mellett rendkívül széles körű társadalmi ismeretekkel rendelkeznek, nyitottsággal és általános interdiszciplináris megközelítéssel szemlélik társadalmunkat, tervezési feladataikat a támogató hozzáállás szempontjai jelölik ki.

A szociálisan érzékeny design számos kiváló példáját ismerhetjük meg Emily Pilloton Design Revolution [1] című munkájában. A kötet világszintű társadalmi problémák mentén gyűjt példaértékű design projekteket a szociális design területéről.  

Az elit nem halat, hanem hálót ad az elesettek és nélkülözők kezébe, hogy azzal halásszanak. Ez a „háló” nem más, mint a kellően tágan értett egyetemes és befogadó tervezés” [2].

Az inclusive design – magyarul befogadó tervezés – szellemisége, melyet a skandináv országokban Design for All néven illetnek, az ötvenes évek skandináv funkcionalizmusában és a hatvanas évek ergonómiai szemléletében gyökerezik [3]. A szemlélet elsősorban szociális indíttatást és társadalmi gondolkodásmódot reprezentál. A javak hozzáférésének egyenlőségén, a demokratikus elosztás szemléletén alapuló designfelfogás kifejezetten demokratikus megközelítéssel áll a tervezési feladathoz, és a tervezést megelőző kutatási fázisban igyekszik minél szélesebb kör véleményét meghallgatva, minél szélesebb kör számára tervezni.

Nap mint nap számtalan tárgyat használunk, ezek mindegyike egyes emberek életmódjába integrálódva egyéni igényeket szolgál ki. Az inclusive design a társadalmi sokszínűség szem előtt tartásával, a felhasználói vélemények ismeretében, a társadalom megszólaltatása által az ipar, a kormány és a szolgáltató szektor bevonásával törekszik a minél szélesebb társadalmi kört hatékonyan kiszolgáló  tárgyi környezet kialakítására. Az inclusive design elméleti megközelítése komoly érzékenységet, nyitottságot és társadalomismereti felkészültséget feltételez.[4]

A befogadó tervezési metódus jelentheti különböző, leszakadó társadalmi csoportok integrációját, a tervezési folyamat során különféle szakmák képviselőinek befogadását a tervezés folyamatába, illetve utalhat a fogyasztó, vagy a megrendelő befogadására, ezzel növelve a fogyasztói és megbízói tapasztalatok szerepét a tervezésben.[5]


[1] Pilloton, Emily. 2009. Design revolution: 100 products that empower people/Emily Pilloton; foreword by Allan Chochinov. New York: D.A.P./Distributed Art Publishers, Inc.

[2] Szentpéteri Márton. 2012. Design és kultúra. Befogadó designkultúra. Budapest: Építészfórum Kiadói Kft.

[3] BEDA. 2004. Design Issues in Europe Today. BEDA

[5] Szentpéteri Márton. 2012. Design és kultúra. Befogadó designkultúra. Budapest: Építészfórum Kiadói Kft.